Bevezetésre került az egynyári öntözés lehetősége

Bevezetésre került az egynyári öntözés lehetősége

 

A növények fejlődésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű víz folyamatos rendelkezésre állása a tenyészidőszakban. Hazánk időjárására, ezen belül a csapadék mennyiségére és eloszlására az utóbbi években nagy változatosság jellemző. A piacképes áru biztonságos előállítása megköveteli a folyamatos vízellátás biztosítását,amely csak öntözésfejlesztési beruházásokkal oldható meg.

Egy ilyen fejlesztés előkészítése, engedélyeztetése és megvalósítása jelentős anyagi források rendelkezésre állását feltételezi, ezen túl az elhatározástól a vízjogi létesítési, majd a vízjogi üzemeltetési engedélyek megszerzésének időszakig - az engedélyes kiviteli terv, a talajvédelmi terv, valamint a fix öntözőrendszer műtárgyainak kiépítése - sok időbe telik.

Az előző terhek csökkentését irányozta elő az egynyári öntözés lehetőségének bevezetése.

A tevékenység érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel végezhető, mely minden esetben az adott tárgyév október 31-ig érvényes. Az üzemeltetési engedélyeket – más öntözéshez hasonlóan – az illetékes környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségek adják ki. A szabályozás célja, hogy kis területen, ideiglenes szivattyúállásokkal, maximum egy öntözési idényre egyszerűbb eljárással lehessen öntözési engedélyt kérni.

Egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély abban az esetben adható, ha a kérelemben megjelölt, ugyanazon helyrajzi számú területre, illetve ugyanazon helyrajzi számú területen belüli részterületre korábban (öt éven belül) egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kiadására nem került sor.

Egynyári öntözésnek minősül: egy öntözési idényben, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, maximum 120 mm/ha (1200 m3/ha) öntözővíz kijuttatása, legfeljebb 100 hektár nagyságú területre.

 

Az engedélyező hatósághoz benyújtandó kérelemhez 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. számú melléklet IV/A. pontja szerinti mellékleteket szükséges csatolni:

 

a) az öntözendő terület igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolása (pl.: tulajdoni lap, mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés)

b) helyszínrajz;

c) műszaki leírás:

ca) a vízkivétel helye: az öntöző-vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy a vizet adó vízfolyás megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése,

cb) az öntözendő terület településnevének és helyrajzi számának megadása, illetve adott helyrajzi számú területen belüli öntözni kívánt részterület esetén annak pontos lehatárolása,

cc) az öntözés módja és megvalósítás a, valamint az öntözendő terület nagysága,

növénykultúrája,

cd) a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/s, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/s) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama,

d) a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet szerint elkészített egyszerűsített talajvédelmi terv. A talajvédelmi tervet talajvédelmi szakértő készíti el.

 

Az engedélyező hatóság (felügyelőségek) eljárásáért 5.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat, míg az eljárásban szakhatóságként résztvevő kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatósága eljárásáért 33.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. A kérelem benyújtásakor a díjak megfizetését igazolni kell. Az ügyintézési határidő jogszabály szerint 2 hónap, de a felügyelőségek soron kívül bírálják el a kérelmeket.

Az egynyári öntözés bevezetése jelentősen csökkenti a gazdálkodók terheit, de ez a rendszer eleve csak ott alkalmazható, ahol a felszíni vízkivétel megoldható. Továbbá nagy vízigényű, illetve a csak öntözéssel termeszthető kultúrák esetén mindenképpen célszerű megteremteni egy hagyományos vízjogi engedélyezési eljárásban az állandó vízutánpótlás feltételeit.
http://www.foreverwatch.co.uk
http://www.watchesonly2015.co.uk